| Sült Szilva |  |
Élettani hatások
• A szilva jótékony hatású az idegrendszerre és az agyműködésre, normalizálja a szív ritmusát.
• Kitűnő székletszabályozó, enyhe hashajtóként hat. Serkenti az emésztést, eredményes a székrekedés ellen.
• Az ún. meghűléses betegségeknél is jó szolgálatot tesz a hurut megszüntetésével és a belek kitisztításával.
• Csökkenti a vérnyomást, valamint a vér koleszterin szintjét is.
• A szilva kiváló C-vitaminforrás, amely hatékony antioxidáns. A C-vitamin segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabadgyökök elleni harcban.
• A szilva gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kálium, vas és fluorid. A vasnak vörösvérsejtképző hatása van, hasznos a vérszegénységben szenvedőknek. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást.
Érdekességek
• A szilva őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékén gyanítják; valószínű, hogy Szíria, Irán, Örmény-, Török-, és Görögország népei termelték először.
• A szilva 5000 éves kultúrnövényünk. Termesztett fajták megoszlása a származási hely és genetikai eredet szerint igen változatos. A magyar fajtaválaszték tartalmaz több száz éves ismeretlen eredetű fajtákat is (besztercei szilva, zöld ringló stb.)
• A mai szilvafajtákat a kökény és a cseresznyeszilva keresztezéséből nemesítették. Már az egyiptomi fáraók sírjaiban találtak aszalt szilva maradványokat, és Svájcban a bronzkorból származó szilvamagok is előkerültek.
• Már a római korban több mint 12 szilvafajtát ismertek. Nálunk igazán népszerűvé a középkorban vált. Itthon a szilva szó egy 1231-es dokumentumban fordul elő először „silwafa” formában. A 16. században már az alábbi fajokat ismertük: kökény, sárga, besztercei, nemes magyar, duráncai, vörös, katalán, fekete lószemű, fehér lószemű szilva.
| Találatok a következő kifejezésekre: | házi készítésű különlegességek, Sült szilva, |